DEFINÍCIÓ
A GDP a „Gross Domestic Product” (bruttó hazai termék) rövidítése, és egy országban egy adott időszak alatt (jellemzően 1 év) megtermelt (és a piacon értékesített) összes végső áru és szolgáltatás teljes pénzértékét képviseli.
CÉL
A GDP a gazdasági tevékenység leggyakrabban használt mérőszáma.
TÖRTÉNET
A GDP első alapkoncepcióját a 18. század végén alkották meg. A modern koncepciót Simon Kuznets amerikai közgazdász dolgozta ki 1934-ben, és az 1944-es Bretton Woods-i konferencián fogadták el egy ország gazdaságának fő mérőszámaként.
A „Bruttó” (a „Bruttó hazai termék” kifejezésben) azt jelzi, hogy a termékeket a későbbi felhasználásuktól függetlenül számítják bele. A termék felhasználható fogyasztásra, beruházásra vagy eszközpótlásra. A termék végső „eladási nyugtája” minden esetben hozzáadódik a teljes GDP-értékhez.
Ezzel szemben a „Nettó” nem számol az eszközpótlásra (az értékcsökkenés ellensúlyozására) használt termékekkel. A „Nettó” csak a fogyasztásra vagy beruházásra felhasznált termékeket mutatja.
Hazai (GDP) A „Hazai” (a „Bruttó hazai termék” kifejezésben) azt jelzi, hogy a bevonási kritérium földrajzi alapú: a számításba vett áruk és szolgáltatások azok, amelyeket az országhatárokon belül állítottak elő, a termelő állampolgárságától függetlenül. Például egy német tulajdonú gyár termelése az Egyesült Államokban az Egyesült Államok GDP-jének részét képezi.
Nemzeti (GNP)
Ezzel szemben a „Nemzeti” (a „Bruttó nemzeti termék” kifejezésben) azt jelzi, hogy a bevonási kritérium az állampolgárságon (nemzetiségen) alapul: az árukat és szolgáltatásokat akkor számítják bele, ha azokat az ország állampolgára állította elő, függetlenül attól, hogy a termelés fizikailag hol történik. A példában szereplő német tulajdonú gyár termelése az Egyesült Államokban Németország GNP-jének (bruttó nemzeti termék) részét képezi, amellett, hogy az Egyesült Államok GDP-jének is része.
GNI
A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) a GNP-hez hasonló mutató, mivel mindkettő állampolgárságon, nem pedig földrajzi elhelyezkedésen alapul. A különbség az, hogy az összérték kiszámításakor a GNI a jövedelemoldali megközelítést, míg a GNP a GDP kiszámításához használt termelési oldali megközelítést alkalmazza. Elméletileg a GNP-nek és a GNI-nek azonos eredményt kell adnia.
A „Termék” (a „Bruttó hazai termék” kifejezésben) a termelést, illetve a piacon értékesített végső áruk és szolgáltatások gazdasági kibocsátását jelenti.
A GDP-ben szerepel:
A GDP-ben nem szerepel:
Nominális GDP (vagy „folyó áras GDP”) = a kibocsátás névértéke, inflációs kiigazítás nélkül
Reál GDP (vagy „változatlan áras GDP”) = a kibocsátás inflációval vagy deflációval korrigált értéke. Lehetővé teszi annak meghatározását, hogy a kibocsátás értéke azért változott-e, mert többet termeltek, vagy egyszerűen csak azért, mert az árak emelkedtek. A reál GDP-t használják a GDP-növekedés kiszámításához.
A GDP háromféleképpen számítható ki: termelési, kiadási vagy jövedelmi megközelítéssel. Minden módszernek azonos eredményt kell adnia.
A GDP kiadási oldalon történő kiszámításának képlete a következő:
GDP = magánfogyasztás + bruttó magánberuházás + állami beruházás + kormányzati kiadások + (export – import).
vagy képletben kifejezve:
GDP = C + I + G + (X – M)
A GDP-t általában az ország nemzeti statisztikai hivatala számítja ki a nemzetközi szabványok alapján. Az Egyesült Államokban a GDP-t az USA Kereskedelmi Minisztériumán belül működő Bureau of Economic Analysis (Gazdasági Elemző Hivatal) méri. A GDP mérésére vonatkozó nemzetközi szabványt a Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts) tartalmazza, amelyet 1993-ban állított össze a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Világbank.
A GDP-növekedési ráta a reál GDP (inflációval korrigált GDP) százalékos változását méri egyik időszakról a másikra, jellemzően a legutóbbi negyedév vagy év és az azt megelőző időszak összehasonlításaként. Ez lehet pozitív vagy negatív szám (negatív növekedési ráta, amely gazdasági zsugorodást jelez).
Lásd még: Országok listája egy főre jutó GDP szerint
Az egy főre jutó GDP-t úgy számítják ki, hogy a nominális GDP-t elosztják az ország teljes népességével. Ez az egy főre jutó átlagos gazdasági kibocsátást (vagy jövedelmet) fejezi ki az országban. A népességszám az átlagos (vagy évközi) népesség ugyanabban az évben, amelyre a GDP-adat vonatkozik.